Előző éjel kezdődött, azaz éjfél után, aranyvonat zakatolt a fülledt delhi éjszakában, beszélgeténk, s majdhogynem énekelgeténk. A társaságban én is ott valék – de nem valék szomszédja Erzsikének - hanem Brikesh, Aisha, s Brikesh +4barátja volt itt (egyikük hangalámondós, a Sezamy (?) Street egyik figuráját is az egyikük mondta alá hindiül, voice-over-ezik ezerrel). Node kötlöttem, hogy kisebb , illetve nagyobb befektetésel jól előre kéne haldni, s kifejleszteni egy a maiaknál vagy ötször energiahatékonyabb ventillátort/pankhá-t, szoba-plafonokra és mindenhová, s tömeggyártása fogva elárasztani az indiai piacot... hatalmasat lehetne kaszálni vele, mert számtalan a lehetőség,s kevés az áram.
Közben ők is jókat meséltek, pl hogy van - most is zajlik éppen – egy „hatalmas” hindu zarándoklat (keveset tudok róla,s nem csekkoltam infókat sehol, tuti a JeIndián vannak pontos dolgok is, viszont ma teljesen véletlenül én is belefutottam, amikor elmentem a Buddha Garden-hez – s ott mentek az úton....), a „Kave(l)di”, ahol sok sok ezren felgyalogolnak Gangesz alsó folyásától fel a Hariduar templomig, valahol a Ganga vízgyűjtőterületének teteje körül, asszem 250 km a túra, s „ottonról” kell vinni vállon keresztbevetett cipelő-boton két vödör/csöbör vizet – amit ott fent „vissza kell adni a Gangának”. Ezzel egyben magadról is lemoshatod az azévi bűneidet, vagy mi, kb. Node sokan vannak, akik nem gyalogolnak – de van sok pénzük- nos mindezen családok úgy tisztulnak meg, hgy úton-útfélen, de szó szerint, felállíttatnak hatalmas sátrakat, ahol a zarándokok megpihenhetnek, s kapnak ingyér’ minden jót: frissen facsar fincsi gyümölcsleveket, ananászt és narancslevet, meg mindenféle kajákat, meleget és hideget, kókusz-tejet, aládtolják a széket, hogy ülj le (persze valszeg csak alám annyira, mert hogy fehérke vagyok a rengetegben), s a kezedbe nyomják a változatos kicsi papír vagy levél-tálkákban a sok finom falatot – kaptam pl 6-8 szem fűszeresen megpirított buronyát, meg felvagdalt gyümölcs-válogatást, dinnye, körte, papaja, mangó, s mások - -s amikor a karnyújtásnyira lévő szemetesbe akartam dobni a tálkát, akkor ott termett a semmiből – azaz már várta,leste mindig valaki, hogy mikor: s alázatosan köszönve elkérte/vette a kezemből a tálkát, s ő dobta be a kukába....
Ma vettem magamnak igazi indiai snacks-t mindjart neki is latok.....
Tegnap el is mosogattam lent a közös konyhában - nem volt sok. Én maradtam ott legutolsónak - amúgy nem lehet itt mosogatni - mert a házi szuper mindenes, aki portás - szakács és minden - szóval ő kiveszi a kezedből, s nem hagyja - " oh, no, mister, no sir - "
S minden regel jönnek takarítai - mivel itt kicsit később indul a nap - irodába senki nem nagyon ér be 10 előtt (viszont este akár 8-9ig megy a meló pörgés sokszor)- szóval mikor 9-körül ébredezek, akkor hamarosan már bejön a takarító csaj, egy apró india nőci, aki gyorsan körbe mindenhol felmos - s jön vele együtt egy fickó - szerintem a csávója - aki meg egy ronggyal a kezében kicsit mindenhol lazán port töröl - kimegy az erkélyre, s még a korlátot is áttörli - meg itt ott.. a csaj úgy mos fel, hogy terpeszbe állva lehojolva két kézzel nagy sugárban húzza a vizes rongyot - gyors, s hatékony - -a vicces az, hogy egy magasabb embernek ez nem nagyon menne igy.
S amúgy nem is annyira tudnk angolul, pl a takarító személyzet sem tud többet pár szónál, pontosabban rengetegen vannak, akik cseppet sem tudnak..nadeszóval mosogatás után ( ............ )
S vízforralójavítás után (.megjavítottam a kis merülőforralómat, amit még Kannurban vettem - ott sokat kellett utána menni - boltról botltra küldtek - végül meglett- de aztán itt a guesthouseban feltettem vizet forrni még valamelyik első este- s ottfelejtetem - csak a pukkanásra jutott eszembe - a pukkanás meg az volt, hogy elforrt az ősszes víz, s kissé szétégett a két vezeték, - s így leestek magáról a forraló csavart fémről... - viszont szétcsavaroztam a bicskámmal, csináltam szép új tiszta lecsupaszított drótvégeket - majd elvittem magammal a fémbaszt- mert ahol rá kell erősíteni a drótokat, ott a két tartó anyacsavar az kissé ráégett -megszorult - szóval viszont tegnapelőtt vagy mikor Old-Delhiben valahol az utcán megállva láttam valakit egy fogóval, amit elkértem egy percre, s kilazítottam az anyákat - s ezek után itthon már rá tudtam csavarni az "új" végeket - s remekl muzsikál, azaz újra tudok itt a szobámban is vizet forralni, nem kell lefáradnom egy szintet a közs konyhába,...nade minezzel csak azt akartam mondani, hogy végre megint teát iszom!
Elalvás előtt még mostam is - magam mosom cuccaim.
rájöttem, hogy az a férfi, aki képes a saját alsóneműjét (+/- ingjeit) tisztántartani, az már valami :) van már a szobámban pár napja szárítókötél is - selyemzsinór, most is itt lógnak a fejem felett a sajátkezűleg kimosott alsóim s két ing meg a zöld trikóm. Még tegnap éjjel jól megsikáltam őket - már 3-szor vettem mosószappan, első kettőre kicsiket, most egy nagyobbat, kék, tök tuti, jól habzik meg minden - - hónalj, meg nyak, itt-ott- oszt beáztatva hagytam éjjelre, reggel zuhizáskor újra kicsit sika-sika - oszt öbliit -s jól kiráz oszt lógat - a pankháá meg gyorsan megszáritja
...s hogy van-e itt több víz a csapban, mint „otthon” a bangalore-i kis laksomban? ott több víz van mint blore-ban? aha- szuper a zuhi, rendesen jön - mondjuk nem valami hideg . kicsit mindig langyos - reggel kisse jobb, hűvősebb a víz.
..............)
Elaludtam, majd reggel, illetve dél körül,amikor keltem, mivel aszem jóval három után aludtam el, szóval zuhi, mosás befejez, tereget, s kis netezés, s telefonos ügyintézés után indulás a Press Clubba,ahol a szkmai partnereink tartottak sajtótájékztatót/minikonferenciát, s azt meghallgatni, Siddhart-tal együtt – aki a Political and Business Unitban dolgozik. Mivel tegnap sikerült Siddhárttal lezsírozni, hogy eljöjjön, így Karunának könnyeden tudtam mondani, hgy ő meg maradjon otthon, pihenjes, s készüljön, mert ő meg asszem vasárnap hajnalban repül pár napra Nepálba, ott lesz a könyvének a bemutatója.
Már egy kicsit bánom, hogy mért nem kapcsoltam korábban – s tán el tudtam volna intézni egy nepáli vízumot, ha kell egyáltalán- meg repjegyet- s hoyg kimenni vele oda - - nade ez most elmaradt.
Kedden már jön is haza – szóval neki ez most csak egy extra gyors kiugrás...
Boritól kaptam , igen jó: http://www.youtube.com/watch?v=XQcVllWpwGs&feature=popular
Volt meg tegnap este egy sztori - Aisha mesélte - aki egyszép lány itt- ill már nem lány, hanem asszonyka, nemrég ment férjhez s keralai - s asszem egy tehetősebb családból való -de tök ok-s mosolygoos csaj - szoval hogy arra feléjük van egy olyan másik zarándoklat, ahol fekete ruhába öltözve kell menniük sok sok napig a vállalkozóknak - amugy asszem valami régi félig meddig harcos szekta, vagy mi - s ezeknek a zarándokoknak JOGUK VAN bejönni a házadba -legalább is a kertedbe - s ott aludni, s főzni maguknak a te kerti főzőalkalmatosságaidon , stb - s ODASZARNAK A KERTBE!
Aisha tök kivolt, hogy milyen gáz. Mert az még ok - megjönnek este- belakják a kertedet, de hogy reggel aztán arra ébredsz, hgy ott a sok szar a kertben.... - ... s hogy valamelyik szomszedjuk direkt erre a celra , nekik epittetett egy budit a kert sarkába :- )... szóval azért van megodás!
S Keralában ott náluk ugy vesznek hazat - hogy eloszor azt nezik, mennyi fa van a kertben, aztán azt, hogy mekkora es milyen a kut - kut nelkul nem is ház a ház... s hogy szinte mindenhol, de mindenhol minden haznal van kút (persze ez mas azert a varosokban).
Másik valóság, hogy itt a Safdarjang Enclave - ben - ahol vagyunk (ami kb lakóövezetet jelent,s ejtsd: szafdardzsung inklév : - ). Vannak kapuk, nagy femkerites s femkapu - egy egy encléve-en belül is különböző al-körzetek közt is, ill a "külvilág felé" amiket éjjelre becsuknak - de valahol mindig nyitva van - illetve legtöbb helyen csak a ngy kaput csukják - s kocsival nem lehet már éjjel ki-s behajtani - de egy kis gyalogos kapu nyitva marad - nhol lánccal leszűkítva, hogy alig lehet átférni. És most is, egész éjjel járkálnak az éjjeliőrök, s mondjuk kb minden 10-lépésnél egy hosszút belefújnak a sípjukba - szóval úgy negyedóránkánt hallod a sípszót egész éjjel - ez itt a best security : - ), mármint az ilyen körzetekben -olyanok, mint náluk valamikor a lámpagyujtogatók -oltogatók voltak/lehettek tán : - )
[2:49:21] Kökény Bori: emberi munkaerõbõl végül is van rendesen, igaz?
[2:49:25] Peter Rohonyi: ..csak itt ezek nem skandálják, hogy "tizetütött már az óóra - térjetek hát nyugovóóóra", hanem sípolnak... s még igy is durva a mukanélküliség, s az is szarabb lesz egyre, asszem.
Néha azért már kezd otthonos lenni - -s kezdem látni - hogy itt mennyivel sokkal többet számiit életmódban , ha van zsé, pláne, ha sok pénzed van: hogy nem buszozol, hogy van AC, hogy van a kiszolgáló személyzet, stb. s én még csak mindennek a legszélét látom - meg párszor bele-bele-pislanthatok - de rengetegszer tuk-tukozunk olyan hatalmas részein át Delhinek, ahol sorban jönnek és jönnek a nagy- nagy házak nagy nagy kertekkel, mindenhol magas kerítés, s mindenhol security guardok - akik lényegében egész nap nem csinálnak semmit - ill kinyitják a kaput, meg becsukják, meg egymással dumálnak, pletykálnak, meg útbaigazításokat adnak, ha valaki idegen arravetődik. Ez mondjuk a "posh" gazdagabb része delhinek - a politikusi, stb gazdag negyed. Tisztaság van nagyjábol, néhol nagyon is, s nyugi - a központ, maga Régi Delhi/Old-delhi az nagyon más - az a töménység, emberek lépten nyomon - mindenhol, az utcán, mindenütt - megy az élet az utcán, javítanak mindent, főznek esznek, mennek - s rengeteg, de rengeteg sok a "kuli" - nem csak a tuk-tuk-osok, hanem a rendes riksások- de amiből sokkal sokkal több van, az a teher riksa- teher kuli - akik kétkerekű toligákon visznek hatalmas cuccokat - ...meg közeben jönnek a szekeresek, hatalmas, fehér, büszke, nagyszarvú szarvasmarhák húzzák ezeket a már nagyobb szekereke. Ezek hasonlitanak az otthoni szürkemarhához, csak jóval magasabbak, hosszabb a lábuk,igazi igás-marhák - tényleg büszkén kinéző állatok.
S még egy bevonatozott gondolatsor - illetve beszélgetés: hogy mennyire durva -hogy míg otthon, meg a "fejlett" világban általában a tanulás - ahogy a gyerkők tanulnak dolgokról, az mennyire eltávolodott az élettől - könyvekből tanulunk az állatokról, a különböző foglalkozásokról, stb, stb - -itt meg megyaz ember – meg a sok gyerek az utcán, s vizuálisan megkapja minden nap telibe az egészet -
Nade megyek aludni - mert elhivtak holnap hajnalban Old Delhibe, a Jama Masjid -hoz
(a vicc az, hogy en meg voltam mar kétszer arrafelé a környéken sétálni -s eleddig simán elkerültem - -kissé dzsumbujos minden arrafelé . kis utcák úttalan útvsztői. Illetve hát eddig mindig sötétben voltam csak ott, mbunka után: http://images.google.com/images?q=jama%20masjid&oe=utf-8&rls=org.mozilla:nb-NO:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&sa=N&hl=no&tab=wi
). Nos ide mennek a GP-sek egy reggeli photo-opportunity-ra, azaz nem akció, „csak” direkt fotó alkalom – mert hogy Clinton is in town – a hilary – s ez jó alkalom kicsit üzenni USA-nak klímailag, hogy an, tessék már összekapni magát, s valamit otthon is mitigálni erősen, s bevállalni még sokkal többet, me tolni a zsét mindenhova, a szegényebb országoknak, a már így be lettek szivatva ezzel az egész felmelegedéssel.
Sunday, July 19, 2009
Saturday, July 11, 2009
Bangalore iroda -munka, kaja
Bangalore iroda : minden nagyon pörög itt - s bele kell szólni pár dologba - mivel sok döntésre szükség van még az első napok-hetekben- - hogy hogy lesz a további bő két hónapom - illetve az egész meló, amit csinálok, mert a dolgok elégé folyton változnak... de remélem sikerül menedzselni mindent. Pont mosttt esik - nem nagyon, kicsit. de ettől nem lett szebb a város :- )
Amikor visszaértem tegnap du Chennaiba - ahol sétáltam egy nagyot: valami állítólag 60 millió emer lakja Madrast=Chennai-t.. s onnan fél 10kor este indult a vonat ide B'lore- ba , ahova hajnal fél 5kor érkeztem, haza tuk-tukkal, kipakolás, megérkezés, majd aludtam még pár órát, s fél11től már irodában vagyok – de azért ma nem tudom meddig maradok bent - kicsit azért jó lesz/lenne még rápihenni az utazásos napokra...
Amúgy ok-s a munka, kezdem megszokni. Elkezdtem belegondolni is- hogy mi lesz vajh' a jövőő-- -könyen lehet, hogy később majd még vissza kéne ide jönnöm - legalbbis i think so - azt nem tudom, hogy gpi és mas gp szervek mit gondolnak.. s sok muulik majd magan a vegso anyagon, amit itt leadok - de mi van, ha igen? mennyi idoore, mikor, stb.. –persze majd úgy is meglátjuk a maga idejében.
Addig is, akinek van kedve egy kis nagyon is valós Indiát olvasni, angolul kis anti-nuki jelenkori, nemsokára játszódó indiai egy?-két?felvonásos dráma formájában - amit az a csávó írt, akinél voltunk megbeszélésen délen, akkor az alábbi linken - rövid, de érdekes lehet bárkinek. S persze sokban túlzó, de közben meg sok sok igaz helyzet, illetve könnyen-igaz-lehet helzet is van benne.
http://74.125.153.132/search?q=cache:CZe9QcWD9LkJ:www.chowk.com/articles/anushakthi-amma-Udayakumar.htm+anushakthi+amma&cd=1&hl=no&ct=clnk&client=firefox-a
S hogy Borimon kívűl mi hiányzik otthonról?
hát sokminden,..persze a család, a barátok, a lakásunk, a mozik, a nem annyira-hangos kozlekedes, az, hogy ismerem a helyet, s nem kell mindig figyelni annyira.. - szoval a nyugi. Kajában: karéj kenyér. De pl tegnap Madrasban nagyon finomat ettem az utcán, "Shenna masala" avagy kundel - kis tál étel volt, egy nagy pogácsa szerű sült valamit széttör kézzel a fiú, rá a tányérra, majd jól meglocsolja csicseriborsós, meg két másik szósszal, s rászór a végén apróra vágott hagymátt.. nyamm, finom volt - s rengetegbe került: 12 rúpia, azaz kb 50 ft. Ha nagyon odafigyelsz, akkor akár a teljes napi kajádat, 3-szori étkezést ki lehet itt délen hozni 50 rúpiából, azaz kb 220 Ft-ból... s még jól is laksz, s meleget is ettél, akár kétszer.
Amikor visszaértem tegnap du Chennaiba - ahol sétáltam egy nagyot: valami állítólag 60 millió emer lakja Madrast=Chennai-t.. s onnan fél 10kor este indult a vonat ide B'lore- ba , ahova hajnal fél 5kor érkeztem, haza tuk-tukkal, kipakolás, megérkezés, majd aludtam még pár órát, s fél11től már irodában vagyok – de azért ma nem tudom meddig maradok bent - kicsit azért jó lesz/lenne még rápihenni az utazásos napokra...
Amúgy ok-s a munka, kezdem megszokni. Elkezdtem belegondolni is- hogy mi lesz vajh' a jövőő-- -könyen lehet, hogy később majd még vissza kéne ide jönnöm - legalbbis i think so - azt nem tudom, hogy gpi és mas gp szervek mit gondolnak.. s sok muulik majd magan a vegso anyagon, amit itt leadok - de mi van, ha igen? mennyi idoore, mikor, stb.. –persze majd úgy is meglátjuk a maga idejében.
Addig is, akinek van kedve egy kis nagyon is valós Indiát olvasni, angolul kis anti-nuki jelenkori, nemsokára játszódó indiai egy?-két?felvonásos dráma formájában - amit az a csávó írt, akinél voltunk megbeszélésen délen, akkor az alábbi linken - rövid, de érdekes lehet bárkinek. S persze sokban túlzó, de közben meg sok sok igaz helyzet, illetve könnyen-igaz-lehet helzet is van benne.
http://74.125.153.132/search?q=cache:CZe9QcWD9LkJ:www.chowk.com/articles/anushakthi-amma-Udayakumar.htm+anushakthi+amma&cd=1&hl=no&ct=clnk&client=firefox-a
S hogy Borimon kívűl mi hiányzik otthonról?
hát sokminden,..persze a család, a barátok, a lakásunk, a mozik, a nem annyira-hangos kozlekedes, az, hogy ismerem a helyet, s nem kell mindig figyelni annyira.. - szoval a nyugi. Kajában: karéj kenyér. De pl tegnap Madrasban nagyon finomat ettem az utcán, "Shenna masala" avagy kundel - kis tál étel volt, egy nagy pogácsa szerű sült valamit széttör kézzel a fiú, rá a tányérra, majd jól meglocsolja csicseriborsós, meg két másik szósszal, s rászór a végén apróra vágott hagymátt.. nyamm, finom volt - s rengetegbe került: 12 rúpia, azaz kb 50 ft. Ha nagyon odafigyelsz, akkor akár a teljes napi kajádat, 3-szori étkezést ki lehet itt délen hozni 50 rúpiából, azaz kb 220 Ft-ból... s még jól is laksz, s meleget is ettél, akár kétszer.
Tamil Nadu mesélés
29-e, vagy már 30, június, 2009. június 30.
Mahabulipuram, avagy Mammapuliburam, vagy mi.
Ülök szemben az óceánnal. Tényleg, csak a monitor takar ki egy darabot, amúgy balra is, jobbra is dübörög, zúdul, forr, habzik, csattan néha és zúg, zúgol, dobban, csobban mintha dob robban, fehér taréj.
„Enyém a Föld!”
...ez a legtutibb helyek eggyike, „szennyezetlen” tenger és homokos strand, jó szél, ami elviselhetőbbé teszi a hőséget, nyugi, boldogság, állítólag miniszterek is szeretnek ide járni üdülni.
A szomszéd házat az ausztrál Rob bérli, búvár és szörfiskolát vezet, függő fotelek és függőány fent az emeleti teraszon, ami fölött pálmás tető, háló kifeszítve, amitől nem repülnek be a madarak, s ha viharos a tenger, akkor néha halakat is odavet a víz, fel az első emeleti hálóba. Igen, ezek a házak itt vannak szinte a víz felett. Dobban-csobban-dobban-zúg-morajlik szótag-szerint, cseppet sem csendesen, de rengeteg hanggal haraggal kalapál fehér tarajak az éjszakában, permet fal fel vaslakatokat, mindent.
Vannak kutyák, van antibiotikus gyógyfa az utcán, ami alatt, fent a tetőn az összemart kutya is kikúrálta magát,s azóta is odajár aludni, mert megtanulta, hogy az ott jó.
Van szemben fent az égen egy csillag, a fiam vagy lányom talán, idenéz – s csobban-dobban-robban-zúg-csattan-sise-darabolgat-visszafolyása a víznek, harsog a hullám, néha a csend száll két sor hullám közt ide hozzám.
Kőlap az asztalon, ahol írok, tele a hasam királygarnélával, mangódzsússzal s etióp csodalány ronda fehér öregember párral, franciával, Jackkel s svájci sharah ayuravédatanítvánnyal.
Reggel Chennaiba érkezés vonattal, vissza Kudankulamból, majd autokhoz Karunával, ő arra, én erre, a Bombay buszmegállóba, ahol buszra Kovalamig (7,5 rúpia). Rettentő lassan lehetett csak kijönni Madraszból, óriási forgalom, hétfő reggel. Kovalamban egy kókuszt kértem, 15 rúpia, sok tej, de semmi zsnege hús. Tovább busszal Mahabalipuramig (11 rúpia), ahol kis boltnézés után le egyenest a Shore Temple-s hez – amit ugyan nem találtam meg, viszont megtaláltam Rob szörfkölcsönzőjét, s láttam két fiút a vizen, amint épp kifele eveztek már deszkáikon. S duma Robbal s két hely sráccal, majd a beköltözés ide a szomszédba, a tenger föléelé – 500 rúpia egy nap, 60 a kicsit nagyobb szoba, szezonan 1000.1200 ugyan ez.
A strandot mossa el a tenger, lassan elfogy itt a házak elől.
Zuhany, majd kipakolás, majd lassan le, s úsztam egyet – tényleg erős a sodor, visz fel észknak rendesen, gyorsban kell úszni, hoyg egyhelyben maradj. Kijövéskor vigyázni,mert a keskeny homokpad után ott vannak a nagy kövek, s a nagyobb hullámok kigörögnek a teljesen a partig.
Zuhany, aztán nagy séta. Fel a faluba, faragásokat néztem, itt ott duma, ez az. Aztán képeslap-válogatás s vásárlás – s mivel épp egy internetkafé volt, ahol megláttam a lapokat, gyorsan írtam is röpke leveleket.
Aztán séta – ki a partra. Közben leszólítottak, s 1200-ért akartak nekem eladni aranyvonatot – otthagytam őket, s jöttek utánam. Végül töredékéért vettem meg- de nagyon kérték, hogy ne mondjam meg senkinek, hogy ennyiért odaadták. Majd meglátjuk, milyen.
A parton már esti hangulat, halászok hálójavításban, tehenek s kutyák szerte fekszenek. Nyugi. Lassan lefele hajló nap. Két fehér nő fürdik. Sok varjú. Közeledtem a templomhoz – ami dél felé itt van a tengerbe benyúló csöcskön, két torony, látszik, hogy szentek, a hely, a fény, minden egybevág. A háttérben az atomerűmű fényei és tornyai kissé furák. De JÓ két tornya és a GONOSZ tornyai ( : - ) ) közt még ott a hosszú-hosszú plázs, ahol promenádolnka, vagy csak ülnek a népek. Lovasok is vannak, helyi turisták lovagoltatják a gyereket.
Befele eme délibb hosszú strandról bazársor vezet, vettem halakat, sült rákokat, s banán-csipszet. Ez most másfajta, mint a keralai, kannuri, ott kerek szeletekbe vágottan sütötték i, itt hosszúkás cafat-darabokban, s olajosabb, ott készült a kocsin. Vettem Kingának s Johannának karkötőket, s Ivánnak kis műanyag krikett-ütőt lasztival (csak Réka meg na lássa, annyira műanyag...). Vissza a faluba, megbeszéltem a holnap reggeli szörfözést, előre ki is fizettem egy százast, még majd jövök neki ötvennel, hogy kilegyen a két órai bérlet.
Este még, újabb zuhany után visszamentem enni a La Pappillion-ba, vagy mi, Butterly, ahol inne pár sarokra belebotlottam a ronda öreg magas fehérbe a meglehetősen csinos-szép apró etiópiai csajjal – akik épp King roasted Labster szerű óriás-garnélát vagy mit készültek enni – no ide mentem vissza a közben megérkező szoba-szomszédommal, a francia Jackkel, s jött még oda enni a svájsi sharah is.
Így lettünk szép internationálisak, s ment a sok szöveg.
Aztán haza, kivégeztem a White Tigert (már nem sok volt hátra), s most itt zúg szembe a tenger.
Pénteken estig dolgoztam, majd miután irodát becsukták 8 után, otto/auto/tuk-tukkkal el a mosodába a ruháimért, majd haza, zuhi, pakol, s ki éjfél előtre a vonathoz – éjjeli sima sleeper, Chennaiba. Koszos, ajtó mellei, ami miatt a wc-szag jött néha rendesen –amúgy minden ok. Karunát felküldtem a felső ágyra, én lent. Reggel korán Madrasban voltunk, ott várt vérelt kis TATA kocsi sofőrrel.
Egy kicsi faluban láthattuk, ahogy a lepusztult, málló-falú aprócska útszéli „rendelőben”, ahol koszos fapadokon fekvő két beteg kapta az infúziót valami lázra. Megnéztünk egy fekvő, legyek-lepte rákos örgasszonyt, házacskájuk hátuljában a földön fekve, iszonyú volt, mondhatnám, de közben meg mégis emberi, nagyon, ahogy a család ott ált, s fényképeztem a nőt, s leletét...jajj.
Aztán egy már haldokló másik asszonyhoz, szintén rák, ő szépen felöltöztetve „várt” minket.
Aztán még egy kb 500 méteres körben a faluban 3-4 gyulladt torok-mirigyes nő , látszik, ahogy nyelnek, a dudor a torkukon. Fényképeztem, kegyetlenül, mert kellett, ők akrták, de mégis végül már kissé kelletlenül, bevallom- sok volt ez egy napra.
Utána téptünk vissza Chennaiba, hogy elérjük a tizenvalahány órűs útra vivő du-éjjeli vonatot le Kudankulamba, Kanyakuramiba, a legdélibb csücsökbe.
Most AC-s vonattal mentünk, tisztább sokkal, rendesebb, adnak lepedőket s takarót, nagyon jó színvonal, legalább is magyar : - ), vagy hasonló. A vonaton még dolgoztunk, kis kiértékelés, további olvasás a másnapi találkozóhoz, majd alvás reggelig. Kanyakumariban (avagy Narracoin- vagy mi), tuk-tukkal egy ajánlott kis hotelbe, s hamarost jött is Kumar. Szép arc, őszülő rendezett szakáll, nagy mosoly, kevesebb logika. De azért roppant jó, bő 3 órás megbeszélés volt.
Utána itt is béreltünk kocsit, 750 pár órára s vagy 90 km útra egy ambasszador söfőrrel. Mondtuk sietünk – s hát sietett is. Az egyik faluban kis séta, piacnézés, gyekerjátszóház – kisszínpaddal, s spéci erősítővel.
Aztán indulás, le a partra. Láttunk egy jó méter hosszú, de nagyon vékonyka nagyon zöld kígyót – állítólag nagyon veszélyes is, lefotóztam elsuhanóban. A tenger itt is tenger, nagy és szép, ifjak fürödtek, s motorukon csücsülve csevegtek, verték el a délutáni időt, szé pvolt az egész, tiszta, nagyon ok.
Innen rohamtempóban a vonathoz, amin még sok kiértékelés-meló, majd sok duma, végül olvasás s alvás reggelig.
-
Előző héten B’loreban volt sok munka, tervezés, s két erős megbeszélésem az ED-vel s a comms főnökkel, hogy szerintük mizujs. Hm. Nem lesz ez itt egyszerű, for sure. A demokrácia sokban csak álca, kurrupció rulez, 500 NAGY család forgatja a kulcsokat.
De fő a büszkeség az indiaiakban megvan, hogy ha kell, lenyomjuk a pakkikat, s tán majd még Kínával is felvesszük a versenyt, no meg ki tudja még, kivel...
„In fact, the sight of these golden haired foreigners – and you will discover that Bangalore is full of them these days – has only convinced me that the white people are on the way out. All of them looked so emaciated – so puny. You”ll never see one of them with a decent belly. For this I blame the American president, he has made buggary perfectly legal in his country, and men are merrying other men instead of women. This was on the radio. This is leading to the decline of the white man. Then white people use mobile phones too much and that is destoying their brains. It’s a known fact. Mobile phones cause cancer cancer n the brain and shrink your masculinity; the Japanese invented them to diminish the white man’s brain and balls at the same time. I overheard this at the bus stand one night.... ...Whitemen will be finished within my lifetime. There are balcks and reds, too, butI have no idea what they are up to – the radio never talk about them. My humble prediction: in twenty years’ time, it will be just us yellow and brown men at the top of the pyramid, and we’ll rule the whole world.
And God save everyone else:” (from the White Tiger of Aravind Adiga).
Most megyek lassn aludni, előtte még laptop nélkül is megnézem magamnak, s belehallgatok az óceánba.
Mahabulipuram, avagy Mammapuliburam, vagy mi.
Ülök szemben az óceánnal. Tényleg, csak a monitor takar ki egy darabot, amúgy balra is, jobbra is dübörög, zúdul, forr, habzik, csattan néha és zúg, zúgol, dobban, csobban mintha dob robban, fehér taréj.
„Enyém a Föld!”
...ez a legtutibb helyek eggyike, „szennyezetlen” tenger és homokos strand, jó szél, ami elviselhetőbbé teszi a hőséget, nyugi, boldogság, állítólag miniszterek is szeretnek ide járni üdülni.
A szomszéd házat az ausztrál Rob bérli, búvár és szörfiskolát vezet, függő fotelek és függőány fent az emeleti teraszon, ami fölött pálmás tető, háló kifeszítve, amitől nem repülnek be a madarak, s ha viharos a tenger, akkor néha halakat is odavet a víz, fel az első emeleti hálóba. Igen, ezek a házak itt vannak szinte a víz felett. Dobban-csobban-dobban-zúg-morajlik szótag-szerint, cseppet sem csendesen, de rengeteg hanggal haraggal kalapál fehér tarajak az éjszakában, permet fal fel vaslakatokat, mindent.
Vannak kutyák, van antibiotikus gyógyfa az utcán, ami alatt, fent a tetőn az összemart kutya is kikúrálta magát,s azóta is odajár aludni, mert megtanulta, hogy az ott jó.
Van szemben fent az égen egy csillag, a fiam vagy lányom talán, idenéz – s csobban-dobban-robban-zúg-csattan-sise-darabolgat-visszafolyása a víznek, harsog a hullám, néha a csend száll két sor hullám közt ide hozzám.
Kőlap az asztalon, ahol írok, tele a hasam királygarnélával, mangódzsússzal s etióp csodalány ronda fehér öregember párral, franciával, Jackkel s svájci sharah ayuravédatanítvánnyal.
Reggel Chennaiba érkezés vonattal, vissza Kudankulamból, majd autokhoz Karunával, ő arra, én erre, a Bombay buszmegállóba, ahol buszra Kovalamig (7,5 rúpia). Rettentő lassan lehetett csak kijönni Madraszból, óriási forgalom, hétfő reggel. Kovalamban egy kókuszt kértem, 15 rúpia, sok tej, de semmi zsnege hús. Tovább busszal Mahabalipuramig (11 rúpia), ahol kis boltnézés után le egyenest a Shore Temple-s hez – amit ugyan nem találtam meg, viszont megtaláltam Rob szörfkölcsönzőjét, s láttam két fiút a vizen, amint épp kifele eveztek már deszkáikon. S duma Robbal s két hely sráccal, majd a beköltözés ide a szomszédba, a tenger föléelé – 500 rúpia egy nap, 60 a kicsit nagyobb szoba, szezonan 1000.1200 ugyan ez.
A strandot mossa el a tenger, lassan elfogy itt a házak elől.
Zuhany, majd kipakolás, majd lassan le, s úsztam egyet – tényleg erős a sodor, visz fel észknak rendesen, gyorsban kell úszni, hoyg egyhelyben maradj. Kijövéskor vigyázni,mert a keskeny homokpad után ott vannak a nagy kövek, s a nagyobb hullámok kigörögnek a teljesen a partig.
Zuhany, aztán nagy séta. Fel a faluba, faragásokat néztem, itt ott duma, ez az. Aztán képeslap-válogatás s vásárlás – s mivel épp egy internetkafé volt, ahol megláttam a lapokat, gyorsan írtam is röpke leveleket.
Aztán séta – ki a partra. Közben leszólítottak, s 1200-ért akartak nekem eladni aranyvonatot – otthagytam őket, s jöttek utánam. Végül töredékéért vettem meg- de nagyon kérték, hogy ne mondjam meg senkinek, hogy ennyiért odaadták. Majd meglátjuk, milyen.
A parton már esti hangulat, halászok hálójavításban, tehenek s kutyák szerte fekszenek. Nyugi. Lassan lefele hajló nap. Két fehér nő fürdik. Sok varjú. Közeledtem a templomhoz – ami dél felé itt van a tengerbe benyúló csöcskön, két torony, látszik, hogy szentek, a hely, a fény, minden egybevág. A háttérben az atomerűmű fényei és tornyai kissé furák. De JÓ két tornya és a GONOSZ tornyai ( : - ) ) közt még ott a hosszú-hosszú plázs, ahol promenádolnka, vagy csak ülnek a népek. Lovasok is vannak, helyi turisták lovagoltatják a gyereket.
Befele eme délibb hosszú strandról bazársor vezet, vettem halakat, sült rákokat, s banán-csipszet. Ez most másfajta, mint a keralai, kannuri, ott kerek szeletekbe vágottan sütötték i, itt hosszúkás cafat-darabokban, s olajosabb, ott készült a kocsin. Vettem Kingának s Johannának karkötőket, s Ivánnak kis műanyag krikett-ütőt lasztival (csak Réka meg na lássa, annyira műanyag...). Vissza a faluba, megbeszéltem a holnap reggeli szörfözést, előre ki is fizettem egy százast, még majd jövök neki ötvennel, hogy kilegyen a két órai bérlet.
Este még, újabb zuhany után visszamentem enni a La Pappillion-ba, vagy mi, Butterly, ahol inne pár sarokra belebotlottam a ronda öreg magas fehérbe a meglehetősen csinos-szép apró etiópiai csajjal – akik épp King roasted Labster szerű óriás-garnélát vagy mit készültek enni – no ide mentem vissza a közben megérkező szoba-szomszédommal, a francia Jackkel, s jött még oda enni a svájsi sharah is.
Így lettünk szép internationálisak, s ment a sok szöveg.
Aztán haza, kivégeztem a White Tigert (már nem sok volt hátra), s most itt zúg szembe a tenger.
Pénteken estig dolgoztam, majd miután irodát becsukták 8 után, otto/auto/tuk-tukkkal el a mosodába a ruháimért, majd haza, zuhi, pakol, s ki éjfél előtre a vonathoz – éjjeli sima sleeper, Chennaiba. Koszos, ajtó mellei, ami miatt a wc-szag jött néha rendesen –amúgy minden ok. Karunát felküldtem a felső ágyra, én lent. Reggel korán Madrasban voltunk, ott várt vérelt kis TATA kocsi sofőrrel.
Egy kicsi faluban láthattuk, ahogy a lepusztult, málló-falú aprócska útszéli „rendelőben”, ahol koszos fapadokon fekvő két beteg kapta az infúziót valami lázra. Megnéztünk egy fekvő, legyek-lepte rákos örgasszonyt, házacskájuk hátuljában a földön fekve, iszonyú volt, mondhatnám, de közben meg mégis emberi, nagyon, ahogy a család ott ált, s fényképeztem a nőt, s leletét...jajj.
Aztán egy már haldokló másik asszonyhoz, szintén rák, ő szépen felöltöztetve „várt” minket.
Aztán még egy kb 500 méteres körben a faluban 3-4 gyulladt torok-mirigyes nő , látszik, ahogy nyelnek, a dudor a torkukon. Fényképeztem, kegyetlenül, mert kellett, ők akrták, de mégis végül már kissé kelletlenül, bevallom- sok volt ez egy napra.
Utána téptünk vissza Chennaiba, hogy elérjük a tizenvalahány órűs útra vivő du-éjjeli vonatot le Kudankulamba, Kanyakuramiba, a legdélibb csücsökbe.
Most AC-s vonattal mentünk, tisztább sokkal, rendesebb, adnak lepedőket s takarót, nagyon jó színvonal, legalább is magyar : - ), vagy hasonló. A vonaton még dolgoztunk, kis kiértékelés, további olvasás a másnapi találkozóhoz, majd alvás reggelig. Kanyakumariban (avagy Narracoin- vagy mi), tuk-tukkal egy ajánlott kis hotelbe, s hamarost jött is Kumar. Szép arc, őszülő rendezett szakáll, nagy mosoly, kevesebb logika. De azért roppant jó, bő 3 órás megbeszélés volt.
Utána itt is béreltünk kocsit, 750 pár órára s vagy 90 km útra egy ambasszador söfőrrel. Mondtuk sietünk – s hát sietett is. Az egyik faluban kis séta, piacnézés, gyekerjátszóház – kisszínpaddal, s spéci erősítővel.
Aztán indulás, le a partra. Láttunk egy jó méter hosszú, de nagyon vékonyka nagyon zöld kígyót – állítólag nagyon veszélyes is, lefotóztam elsuhanóban. A tenger itt is tenger, nagy és szép, ifjak fürödtek, s motorukon csücsülve csevegtek, verték el a délutáni időt, szé pvolt az egész, tiszta, nagyon ok.
Innen rohamtempóban a vonathoz, amin még sok kiértékelés-meló, majd sok duma, végül olvasás s alvás reggelig.
-
Előző héten B’loreban volt sok munka, tervezés, s két erős megbeszélésem az ED-vel s a comms főnökkel, hogy szerintük mizujs. Hm. Nem lesz ez itt egyszerű, for sure. A demokrácia sokban csak álca, kurrupció rulez, 500 NAGY család forgatja a kulcsokat.
De fő a büszkeség az indiaiakban megvan, hogy ha kell, lenyomjuk a pakkikat, s tán majd még Kínával is felvesszük a versenyt, no meg ki tudja még, kivel...
„In fact, the sight of these golden haired foreigners – and you will discover that Bangalore is full of them these days – has only convinced me that the white people are on the way out. All of them looked so emaciated – so puny. You”ll never see one of them with a decent belly. For this I blame the American president, he has made buggary perfectly legal in his country, and men are merrying other men instead of women. This was on the radio. This is leading to the decline of the white man. Then white people use mobile phones too much and that is destoying their brains. It’s a known fact. Mobile phones cause cancer cancer n the brain and shrink your masculinity; the Japanese invented them to diminish the white man’s brain and balls at the same time. I overheard this at the bus stand one night.... ...Whitemen will be finished within my lifetime. There are balcks and reds, too, butI have no idea what they are up to – the radio never talk about them. My humble prediction: in twenty years’ time, it will be just us yellow and brown men at the top of the pyramid, and we’ll rule the whole world.
And God save everyone else:” (from the White Tiger of Aravind Adiga).
Most megyek lassn aludni, előtte még laptop nélkül is megnézem magamnak, s belehallgatok az óceánba.
Friday, July 3, 2009
Thursday, July 2, 2009
Még Tamil Nadu videók
emitt a következő 9 videócska:
http://www.youtube.com/watch?v=-zjDNI-y2V4 – Mahabalipuram Hotel Daphne my room „on” the sea
http://www.youtube.com/watch?v=XqTibOCWp6g – Mahabalipuram shore1
http://www.youtube.com/watch?v=EqkE1uZxk1I – Mahabalipuram evening on shore1 fishermen
http://www.youtube.com/watch?v=w2jguyj2I2A – Mahabulipuram fütyi-fun a parton : - )
http://www.youtube.com/watch?v=XxcMoSYELP0 – Mahabulipuram templom és csónakhúzás / shore temple and boat-fixing
http://www.youtube.com/watch?v=mg55mZX_Qvo – Mahabulipuram boat fixing and shore temple2
http://www.youtube.com/watch?v=tBNdOp12piw – Mahabulipuram moving the front part of the boat
http://www.youtube.com/watch?v=wNSmYktBJwc – Mahabulipuram evening on the beach promenade horses people temple
http://www.youtube.com/watch?v=b2rRj91pl34 – Mahabulipuram dinner at La Pappilion international table company
http://www.youtube.com/watch?v=-zjDNI-y2V4 – Mahabalipuram Hotel Daphne my room „on” the sea
http://www.youtube.com/watch?v=XqTibOCWp6g – Mahabalipuram shore1
http://www.youtube.com/watch?v=EqkE1uZxk1I – Mahabalipuram evening on shore1 fishermen
http://www.youtube.com/watch?v=w2jguyj2I2A – Mahabulipuram fütyi-fun a parton : - )
http://www.youtube.com/watch?v=XxcMoSYELP0 – Mahabulipuram templom és csónakhúzás / shore temple and boat-fixing
http://www.youtube.com/watch?v=mg55mZX_Qvo – Mahabulipuram boat fixing and shore temple2
http://www.youtube.com/watch?v=tBNdOp12piw – Mahabulipuram moving the front part of the boat
http://www.youtube.com/watch?v=wNSmYktBJwc – Mahabulipuram evening on the beach promenade horses people temple
http://www.youtube.com/watch?v=b2rRj91pl34 – Mahabulipuram dinner at La Pappilion international table company
Wednesday, July 1, 2009
3.hét+Tamil Nadu utazások
drágáim, most jön ide egy adag link, agy részük már korában is fent volt/van - de vannak frissítések, a fotók közt is, illetve újabb videócskák. Beszéljenek a képek helyettem : - ) -- nade azért még én is fogok.
Mai feltöltések, a Tamil Nadu-s hosszú hétvége harmincvalahány kisvideójából az első 10:
Tamil Nadu Tour:
http://www.youtube.com/watch?v=Hxpra0LZ2p0 – Kalpakkam shore and npp
http://www.youtube.com/watch?v=fO2Vy1bcZmQ – halászfalu kúttal
http://www.youtube.com/watch?v=B8NhuIRJLFY – ambaszadorozunk
http://www.youtube.com/watch?v=hyxOOkxWC7c – ebéd és piac
http://www.youtube.com/watch?v=q56U7pnyN7w – sok banán piac
http://www.youtube.com/watch?v=qS2GZf0Cr7c – játszóház1
http://www.youtube.com/watch?v=3RnqIVPVtXs – templomocska
http://www.youtube.com/watch?v=bNeiZzOlbOE – kókusztejivás készül
http://www.youtube.com/watch?v=d-9ewz93V_4 – DÉL tengerpart1
http://www.youtube.com/watch?v=wqqFnlOn5gE – DÉL táj és vonat
--
s a régebbiek itt egyben:
First videos in Bangalore, Noemi and Maciej’s hous-warming party, etc.:
http://www.youtube.com/watch?v=ic4D9-5whk8 –textile in making, B’lore
http://www.youtube.com/watch?v=Skqef9E3vq0 – rock concert in B’lore centre
http://www.youtube.com/watch?v=894D2BgCvfc – B’lore in front of cinema
http://www.youtube.com/watch?v=NMOhFfaLWXg – Raheja Heaven party2
http://www.youtube.com/watch?v=4YMVsrvdfdw – Raheja Heaven party1
http://www.youtube.com/watch?v=SGcb-DSmMqo – monsun arrives t B’lore whilst in Armitzar
http://www.youtube.com/watch?v=yMcaxJdVUWg – first day in B’lore –home by bike
-
Photoes here:
http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/KERALA#
http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/India_Bangalore_elso_napok#
Videos of the Kerala weekend, temples, etc:
http://www.youtube.com/watch?v=mK0Ce0Xy_W4 – Korriyoor Shiva Temple festival1
http://www.youtube.com/watch?v=wUDBRfDqhdM - Muthappan Temple at Parassini Kadavu8
http://www.youtube.com/watch?v=ASPPbQQafAc - Muthappan Temple at Parassini Kadavu6
http://www.youtube.com/watch?v=DyiZ6BZ3n0Q - Muthappan Temple at Parassini Kadavu5
http://www.youtube.com/watch?v=NRIGEXMyrdU - Muthappan Temple at Parassini Kadavu4
http://www.youtube.com/watch?v=67n6zVaASzM - Muthappan Temple at Parassini Kadavu3
http://www.youtube.com/watch?v=Vm_lGfGl3SI - Muthappan Temple at Parassini Kadavu2
http://www.youtube.com/watch?v=Pbi7YxdktAg – Muthappan Temple at Parassini Kadavu1
http://www.youtube.com/watch?v=9d59E0if7C0 – night bus journey starts
http://www.youtube.com/watch?v=cWpFCiCunyg – loading bus3
http://www.youtube.com/watch?v=J-4pjLXAGys – loading bus2
http://www.youtube.com/watch?v=6AST91-PVfw – loading bus1
http://www.youtube.com/watch?v=vpa6uGcDVJQ – loading bus4
http://www.youtube.com/watch?v=yc7ml3Qolp0 – loading bus5
http://www.youtube.com/watch?v=LNW5cQX68Ic – KANNUR:my room at Golden Regency and the rain
http://www.youtube.com/watch?v=2gT6ZetK8Y4 – Fort St.Angelo at kannur, off Cantonment
http://www.youtube.com/watch?v=G7JGem5EGn4 – beautiful well in Kannur
http://www.youtube.com/watch?v=TIfUJoS42X4 – And some sorroundings off the well in Kannur – back-street
http://www.youtube.com/watch?v=Hmdvz-XbHpk – Kannur a small street
http://www.youtube.com/watch?v=DwzQqKH8oUo – Kannur walk1
http://www.youtube.com/watch?v=35Z1Pt51nWI – Kannur walk2
http://www.youtube.com/watch?v=05qsWsHN8YI – Kannur walk3
http://www.youtube.com/watch?v=urBftoDin3k – Parassini Kadavu bazaar1
http://www.youtube.com/watch?v=pjhNhbuu0rI - Rajarajeshwara Shiva Temple1 - only for hindus to enter
http://www.youtube.com/watch?v=YQeSo7kuHw0 - Rajarajeshwara Shiva Temple2 - only for hindus to enter
http://www.youtube.com/watch?v=niynO0_Hmzw - Rajarajeshwara Temple 3 -the outdoor spa
http://www.youtube.com/watch?v=gNzGP_DGHgg – Rajarajeshwara Temple4 – it’s very BADly chained elefant
http://www.youtube.com/watch?v=cOEJ0v3g53o – Kottiyoor Siva Temple0 – the big bus parking sqare in the village
http://www.youtube.com/watch?v=T2pHfdFjOrY – Kottiyoor – BIG TREE –very big indeed, at the „entrance” of the path to the sacred temple
http://www.youtube.com/watch?v=2SMIOu0DpPM – Kottiyoor Shiva Temple2
http://www.youtube.com/watch?v=1hnjPIgfwdE - Kottiyoor Shiva Temple3
http://www.youtube.com/watch?v=_8My7etaXaM – Kottiyoor Shiva Temple4 –going back to the water
http://www.youtube.com/watch?v=pgfdgpE-hXE - Kottiyoor Shiva Temple5 – in the water – going round
http://www.youtube.com/watch?v=t6S7AwU_W0s - Kottiyoor Shiva Temple6 – the flooded road/path to the temple
http://www.youtube.com/watch?v=eOZMnpQrsOo – Kottiyoor Shiva Temple7 –the bag-underwater-bridge to the place
- - -
http://www.youtube.com/watch?v=wuaq1_iz2Sk – „...hogy kell átmenni a hidon, egyre jobban tudom...”
http://www.youtube.com/watch?v=Q3fmr-QLqAE – éjeli busz-út: pihenő
http://www.youtube.com/watch?v=VuPfoJfLh-M -
Mai feltöltések, a Tamil Nadu-s hosszú hétvége harmincvalahány kisvideójából az első 10:
Tamil Nadu Tour:
http://www.youtube.com/watch?v=Hxpra0LZ2p0 – Kalpakkam shore and npp
http://www.youtube.com/watch?v=fO2Vy1bcZmQ – halászfalu kúttal
http://www.youtube.com/watch?v=B8NhuIRJLFY – ambaszadorozunk
http://www.youtube.com/watch?v=hyxOOkxWC7c – ebéd és piac
http://www.youtube.com/watch?v=q56U7pnyN7w – sok banán piac
http://www.youtube.com/watch?v=qS2GZf0Cr7c – játszóház1
http://www.youtube.com/watch?v=3RnqIVPVtXs – templomocska
http://www.youtube.com/watch?v=bNeiZzOlbOE – kókusztejivás készül
http://www.youtube.com/watch?v=d-9ewz93V_4 – DÉL tengerpart1
http://www.youtube.com/watch?v=wqqFnlOn5gE – DÉL táj és vonat
--
s a régebbiek itt egyben:
First videos in Bangalore, Noemi and Maciej’s hous-warming party, etc.:
http://www.youtube.com/watch?v=ic4D9-5whk8 –textile in making, B’lore
http://www.youtube.com/watch?v=Skqef9E3vq0 – rock concert in B’lore centre
http://www.youtube.com/watch?v=894D2BgCvfc – B’lore in front of cinema
http://www.youtube.com/watch?v=NMOhFfaLWXg – Raheja Heaven party2
http://www.youtube.com/watch?v=4YMVsrvdfdw – Raheja Heaven party1
http://www.youtube.com/watch?v=SGcb-DSmMqo – monsun arrives t B’lore whilst in Armitzar
http://www.youtube.com/watch?v=yMcaxJdVUWg – first day in B’lore –home by bike
-
Photoes here:
http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/KERALA#
http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/India_Bangalore_elso_napok#
Videos of the Kerala weekend, temples, etc:
http://www.youtube.com/watch?v=mK0Ce0Xy_W4 – Korriyoor Shiva Temple festival1
http://www.youtube.com/watch?v=wUDBRfDqhdM - Muthappan Temple at Parassini Kadavu8
http://www.youtube.com/watch?v=ASPPbQQafAc - Muthappan Temple at Parassini Kadavu6
http://www.youtube.com/watch?v=DyiZ6BZ3n0Q - Muthappan Temple at Parassini Kadavu5
http://www.youtube.com/watch?v=NRIGEXMyrdU - Muthappan Temple at Parassini Kadavu4
http://www.youtube.com/watch?v=67n6zVaASzM - Muthappan Temple at Parassini Kadavu3
http://www.youtube.com/watch?v=Vm_lGfGl3SI - Muthappan Temple at Parassini Kadavu2
http://www.youtube.com/watch?v=Pbi7YxdktAg – Muthappan Temple at Parassini Kadavu1
http://www.youtube.com/watch?v=9d59E0if7C0 – night bus journey starts
http://www.youtube.com/watch?v=cWpFCiCunyg – loading bus3
http://www.youtube.com/watch?v=J-4pjLXAGys – loading bus2
http://www.youtube.com/watch?v=6AST91-PVfw – loading bus1
http://www.youtube.com/watch?v=vpa6uGcDVJQ – loading bus4
http://www.youtube.com/watch?v=yc7ml3Qolp0 – loading bus5
http://www.youtube.com/watch?v=LNW5cQX68Ic – KANNUR:my room at Golden Regency and the rain
http://www.youtube.com/watch?v=2gT6ZetK8Y4 – Fort St.Angelo at kannur, off Cantonment
http://www.youtube.com/watch?v=G7JGem5EGn4 – beautiful well in Kannur
http://www.youtube.com/watch?v=TIfUJoS42X4 – And some sorroundings off the well in Kannur – back-street
http://www.youtube.com/watch?v=Hmdvz-XbHpk – Kannur a small street
http://www.youtube.com/watch?v=DwzQqKH8oUo – Kannur walk1
http://www.youtube.com/watch?v=35Z1Pt51nWI – Kannur walk2
http://www.youtube.com/watch?v=05qsWsHN8YI – Kannur walk3
http://www.youtube.com/watch?v=urBftoDin3k – Parassini Kadavu bazaar1
http://www.youtube.com/watch?v=pjhNhbuu0rI - Rajarajeshwara Shiva Temple1 - only for hindus to enter
http://www.youtube.com/watch?v=YQeSo7kuHw0 - Rajarajeshwara Shiva Temple2 - only for hindus to enter
http://www.youtube.com/watch?v=niynO0_Hmzw - Rajarajeshwara Temple 3 -the outdoor spa
http://www.youtube.com/watch?v=gNzGP_DGHgg – Rajarajeshwara Temple4 – it’s very BADly chained elefant
http://www.youtube.com/watch?v=cOEJ0v3g53o – Kottiyoor Siva Temple0 – the big bus parking sqare in the village
http://www.youtube.com/watch?v=T2pHfdFjOrY – Kottiyoor – BIG TREE –very big indeed, at the „entrance” of the path to the sacred temple
http://www.youtube.com/watch?v=2SMIOu0DpPM – Kottiyoor Shiva Temple2
http://www.youtube.com/watch?v=1hnjPIgfwdE - Kottiyoor Shiva Temple3
http://www.youtube.com/watch?v=_8My7etaXaM – Kottiyoor Shiva Temple4 –going back to the water
http://www.youtube.com/watch?v=pgfdgpE-hXE - Kottiyoor Shiva Temple5 – in the water – going round
http://www.youtube.com/watch?v=t6S7AwU_W0s - Kottiyoor Shiva Temple6 – the flooded road/path to the temple
http://www.youtube.com/watch?v=eOZMnpQrsOo – Kottiyoor Shiva Temple7 –the bag-underwater-bridge to the place
- - -
http://www.youtube.com/watch?v=wuaq1_iz2Sk – „...hogy kell átmenni a hidon, egyre jobban tudom...”
http://www.youtube.com/watch?v=Q3fmr-QLqAE – éjeli busz-út: pihenő
http://www.youtube.com/watch?v=VuPfoJfLh-M -
Monday, June 22, 2009
Kerala
huu, emberek, nagyon sok mesélnivalóm lesz - amint lesz rá idő és internet otthon is -
most csak annyit: Kerala a monszunban is szuper hely
- lehet úszni a nagy óceánban, erős hullámok, s szinte senki más nem fürdik;
- vannak szép, nagyon szép, s fura templomaik, az egyikről némi itt:
http://www.youtube.com/watch?v=Pbi7YxdktAg
http://www.youtube.com/watch?v=Vm_lGfGl3SI
itt kutyák is voltak bent, szobrok is, s élők is + földön körbe fekve-guruló, ezzel áldozatot bemutató férfi+ ingyen kaja napi akár 10 e embernek + fizetős isteni TODDY ital, illetve ki mit fizet, asszem kb annyi valamit kap..,? Danit s Esztert kell kifaggatni, tán Eszter tudja erről is a tutit! Parassini Kadavu -ban van mindez a Muthappan Teple- nél.
-a buszok durván száguldanak: kész adrenalinfröccs egy-egy út;
- pörgés van, főleg amit láttam, hindu vonalon egy jó kis fesztivált: videó itt:
http://www.youtube.com/watch?v=mK0Ce0Xy_W4
(eredetileg azt hiszem nem lett volna szabad fotózni/videózni, aztán az elefánt-felügyelőjétől kaptam szóbeli engedélyt -de azért csak módjával, nem feltűnően, derékmagasságban tartva a kamerát, nem belenézve videóztam többnyire, hogy ne zavarjam az embereket - így a kicsi G9-emmel ezt sikerült.azért így is tán érdekes, bocs a rázkódós képsorokért)
még lesz sokkal több is - csak lassú a feltöltés.
csókok,
p
most csak annyit: Kerala a monszunban is szuper hely
- lehet úszni a nagy óceánban, erős hullámok, s szinte senki más nem fürdik;
- vannak szép, nagyon szép, s fura templomaik, az egyikről némi itt:
http://www.youtube.com/watch?v=Pbi7YxdktAg
http://www.youtube.com/watch?v=Vm_lGfGl3SI
itt kutyák is voltak bent, szobrok is, s élők is + földön körbe fekve-guruló, ezzel áldozatot bemutató férfi+ ingyen kaja napi akár 10 e embernek + fizetős isteni TODDY ital, illetve ki mit fizet, asszem kb annyi valamit kap..,? Danit s Esztert kell kifaggatni, tán Eszter tudja erről is a tutit! Parassini Kadavu -ban van mindez a Muthappan Teple- nél.
-a buszok durván száguldanak: kész adrenalinfröccs egy-egy út;
- pörgés van, főleg amit láttam, hindu vonalon egy jó kis fesztivált: videó itt:
http://www.youtube.com/watch?v=mK0Ce0Xy_W4
(eredetileg azt hiszem nem lett volna szabad fotózni/videózni, aztán az elefánt-felügyelőjétől kaptam szóbeli engedélyt -de azért csak módjával, nem feltűnően, derékmagasságban tartva a kamerát, nem belenézve videóztam többnyire, hogy ne zavarjam az embereket - így a kicsi G9-emmel ezt sikerült.azért így is tán érdekes, bocs a rázkódós képsorokért)
még lesz sokkal több is - csak lassú a feltöltés.
csókok,
p
Tuesday, June 16, 2009
első vasárnap-hétfő és kedd
további képeket tettem fel ide:
http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/India_Bangalore_elso_napok#
Vasárnap
(írom kedd este a tetőn, Noémiéknál, Paganini Quartetto-ra, fúj hál isten a szél, ami igen jól esik az izzasztó hazagyaloglás után)
Nyugodt reggel., délelőtt. Együtt reggeli, Maciek megint csinált iszonyú finom gyümölcsturmixot, már nem emlékszem, mi volt: néha narancs, vagy banán, vagy mangó?
Aztán Grace-szel együtt mind a négyen elindultunk az uszodába, amit Noémi talált korábban, hogy nyitva van, 16 rúpia a belépő fejenként, s MIX, azaz együtt bemehetnek fiúks lányok. Négyen egy tuk-tukban, otto-banmuris az út, Grce jobbra, én középen elfordulva, balra Maciek s ölében Noémi. A sofőr kicsit megsértődött, hogy nem hagytuk magunkat tök hülyére venni, azaz hogy ragaszkodtunk ahhoz, hogy vagy „out o the meter”, azaz kapcsolja be a mérő-órát, vagy hogy 80 rúpia az út max. Tényleg nincs közel az uszoda, de a 80 rúpia is szép pénz. Szóval a kissé sértődött sofőr úgy vezetett, mint egy őrült, alig bírtunk kapaszkodni, jókat bedőlt az otto a kanyarokban. Végül odaértünk, persze nem akart visszaadni a 100-asból a sofőr, rá is hagytam. Korán érkeztünk, még volt vagy fél óránk nyitásig. Beáltunk a sorba a sok bangalore-i közé. Többségében fiatalok, sok gyerek, néhány család, de főleg apák a fiaikkal, csak egy-ké kislány, s egy vagy max két nő. No meg Noémi és Grace. Végre megnyílt a kapu, elindult a jegyvásárlás, lassan bejutottunk. Nyitott kert-helységes nagy, kb 50 méteres medence, az egyik harmada egy úszó-bólya-sorral leválasztva: oda csak a nők mehetnek,és ők csak oda mehetnek. Hm. A helyi nők le se vetköztek, így Noémi és Grace volt a két úszó a harmad medencében. Ja, persze keresztbe lehetett csak úszni. A medence másik fele a sekély víz: ott hatalmas vízpaskolás, csapkodás, a sok lurkó élvezte a vizet. Mi Maciekkal a középső harmadba mentünk, ahol a helyi nagyfiúk s pár fiatal férfi is úszott, illetve senki sem úszott igazán, hanem ment az ugrálás, duma, poénok. Nagyon jókedvű volt az egész, én is ugráltam velük, hátraszaltó, előreszaltó, fejesek. A lekigyúrtabb adonisz testű ifjú egyszer szólt, hogy na, verseny a másik odalig: de hát ő nem volt valami jó úszó. Viszont olyan kézenállásból vizbe-ugrást-félszaltót csinált, hogy csuhajja! Mindenki kérdezte, hogy honnan, melyik országból jöttünk, mit csinálunk, stb. Aztán egyszer csak megszólaltak a sípok, a pirosinges medencefelügyelők fújták, mint a fene, s kiderült, lejárt az idő. Egy órára szólt a belépő, s az hamar elrepült.Noémiék mentek eltovább, valami kondi-terembe, amit szintén ki akartak próbálni, mi Grace-szel maradtunk még egy órára. Ehhez nekem ki kellett mennem vissza a bejárathoz. Ott ismét sokat kellett várni, amíg az első kör teljesen felöltözködött, zuhany, stb- majd csak akkor lehetett újra jegyet venni. Közben jót beszélgttem két fiatallal, akik az IT szektorban dolgoznak. Havi 11 ezer rúpát keresett az egyik, ami itt igen jónak számít, ha jól emlékszem, aki kb 8 ezer felett keres az már a 4 legfelső kereső-rétegbe számít. Egy EURO kb 66 rúpia, szóval 1 rúpia kb 4, 1-4,2 forint (ha jól számolok : -).
Nade a fiúk segítségével megvettem bentől, a jegyárusító kabin hátsó ajtaján át a jegyeket, s mentem vissza tovább ugrálni – illetve most már kicsit tudtam úszni is. Közben volt egy kisebb fulladásos-gyanús eset, két sráccal dumáltunk éppen, ők szoltak, hogy „nézd, ot..!”, de mire felálltam, hogy ugorjak, már ott volt valaki s az egyik oirosinges bedobott egy kötélre kötött gumibelsőt is, szóval simán kihúzták. Tényleg, nem mondtam, a gyerkők mind szinte jól felfújt otto-kerék gumibelsőkkel jöttek, párra rá is volt festve kinek-kinek a neve, vagy jele.
Ezt az órát is lefújták, öltöztünk,s elindultunk kávézni. Nem messze beültünk egy kis vendéglőbe, s kávéztunk s d.....-t ettünk, jó volt, én hagymásat kértem. Megnéztük, hogy mind a Bangalore Castle (amit a Wnsdor kastély mintájára csináltak meg teljesen), mind az Indian Institute of Science közel volt. Utóbbi mellett döntöttünk. Odafelé végigsétáltunk az uszoda melletti „nagy” tó, a Stancy’s Tunk vagymi mellett. Nem lehetett közvetlen a parton menni, az nag kerítéssel védett park, mait csak később du nyitnak ki. Viszont találtunk egy elhagyatottabban kinéző nagykertet, nyitott kapuval: „Herbal Garden”. Bementünk, a csuda-klassz régi nagy kertben körbesétáltunk kókuszpálmák alatt. Pár félig-elhagyatott űvegház-sátor, egy óriási kút, amibe két lépcső is vezetett le a vízig, majd le a tóig, ahol mintha károkatonákat is láttam volna, de mire odaértem, elrepültek. A kert távolabbi felében felfele menet egy kissé lerobbant, de azért baromi szép és jó igazi kolonial nagy házhoz értünk. Óriási tornác, fent erkély, csodás gyepszerű cucc, s a tóig levezető ösvény, kör-kapukkal. Rózsakert, mindenfelé szebbnél szebb nagy növények, az ablakokon madár és virágmintás kovácsoltvas rács. Hm. Hát ott el lehetne éldegélni. (lásd fotók majd).
-
Etán felséta az Institute-ig, majd bő fél órás beszélgetés a security chieffel, aki aztán beengedett, pedig nem volt nálunk útlevél. Az Institute egy 600 acre land, kb 6000 ember él s tanul s kutat ott. Silence zone! Azaz itt tilos dudálniuk a duda-megrögzött indiaiaknak! Wow! Nagyon jó volt a csend. Hatalmas s hosszú fasorok, aztánigazi kis erdő.. s benne itt ott rezidenciák, meg nagy kutatóépületek. Mindent katonák őriznek, akik visont barátságosak. Nagyot sétáltunk, megtaláltuk az assistent profok, s a profok lakótelepeit is – utóbbiak igen szép nagy épületekben, előbbiek kissé csúnya, de azért bauhaus-osan okés sorházak. Gyerekek mindenhol kriketteznek. Fáradtan kimentünk egy hátsó kapun, s ottoval haza.
-
Hétfő
Igen hosszú s igen fárasztó nap az irodában. Huh. Erről majd máskor.
-
Kedd
Kissé jobb, nem olyan feszes nap – s ebédszünetben elmentünk Amrínnel és Karunával megnézni egy kis lakást, amit tán kiveszek. Különálló miniház felő szintje, kb 3 x 4 méter az egész, kissé lepukkant, nincs pl zuhany, csak egy csap, s alatta nagy, kishordó szerű vödör, amiből a műanyag kancsóval locsolhatod magadra a vizet mosdáskor.
Valszeg kifestek, mielőtt beköltöznék. Viszont estére Amrín lealkudta nekem kb 8ezerről 5,5-re, havidíj, kauciót sem kell fizetnem 9-10 hónapnyit, mint ahogy itt egyébként szokás.
Este még visszamentünk megbeszélni az öreg Mr Khannal a dolgot, s kezeztünk rá. Holnap kéne vinem zsét, s tán festek is – de tán mégse, mivel holnap, szerdán van a Boolywood Night a dizsiben, ahova tervezünk elmenni. Előtte meg megyek kipróbálni az aláírásgyűjtést az itteniekkel az utcára valami kisebb demonstrációnál.
Most alvás.
http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/India_Bangalore_elso_napok#
Vasárnap
(írom kedd este a tetőn, Noémiéknál, Paganini Quartetto-ra, fúj hál isten a szél, ami igen jól esik az izzasztó hazagyaloglás után)
Nyugodt reggel., délelőtt. Együtt reggeli, Maciek megint csinált iszonyú finom gyümölcsturmixot, már nem emlékszem, mi volt: néha narancs, vagy banán, vagy mangó?
Aztán Grace-szel együtt mind a négyen elindultunk az uszodába, amit Noémi talált korábban, hogy nyitva van, 16 rúpia a belépő fejenként, s MIX, azaz együtt bemehetnek fiúks lányok. Négyen egy tuk-tukban, otto-banmuris az út, Grce jobbra, én középen elfordulva, balra Maciek s ölében Noémi. A sofőr kicsit megsértődött, hogy nem hagytuk magunkat tök hülyére venni, azaz hogy ragaszkodtunk ahhoz, hogy vagy „out o the meter”, azaz kapcsolja be a mérő-órát, vagy hogy 80 rúpia az út max. Tényleg nincs közel az uszoda, de a 80 rúpia is szép pénz. Szóval a kissé sértődött sofőr úgy vezetett, mint egy őrült, alig bírtunk kapaszkodni, jókat bedőlt az otto a kanyarokban. Végül odaértünk, persze nem akart visszaadni a 100-asból a sofőr, rá is hagytam. Korán érkeztünk, még volt vagy fél óránk nyitásig. Beáltunk a sorba a sok bangalore-i közé. Többségében fiatalok, sok gyerek, néhány család, de főleg apák a fiaikkal, csak egy-ké kislány, s egy vagy max két nő. No meg Noémi és Grace. Végre megnyílt a kapu, elindult a jegyvásárlás, lassan bejutottunk. Nyitott kert-helységes nagy, kb 50 méteres medence, az egyik harmada egy úszó-bólya-sorral leválasztva: oda csak a nők mehetnek,és ők csak oda mehetnek. Hm. A helyi nők le se vetköztek, így Noémi és Grace volt a két úszó a harmad medencében. Ja, persze keresztbe lehetett csak úszni. A medence másik fele a sekély víz: ott hatalmas vízpaskolás, csapkodás, a sok lurkó élvezte a vizet. Mi Maciekkal a középső harmadba mentünk, ahol a helyi nagyfiúk s pár fiatal férfi is úszott, illetve senki sem úszott igazán, hanem ment az ugrálás, duma, poénok. Nagyon jókedvű volt az egész, én is ugráltam velük, hátraszaltó, előreszaltó, fejesek. A lekigyúrtabb adonisz testű ifjú egyszer szólt, hogy na, verseny a másik odalig: de hát ő nem volt valami jó úszó. Viszont olyan kézenállásból vizbe-ugrást-félszaltót csinált, hogy csuhajja! Mindenki kérdezte, hogy honnan, melyik országból jöttünk, mit csinálunk, stb. Aztán egyszer csak megszólaltak a sípok, a pirosinges medencefelügyelők fújták, mint a fene, s kiderült, lejárt az idő. Egy órára szólt a belépő, s az hamar elrepült.Noémiék mentek eltovább, valami kondi-terembe, amit szintén ki akartak próbálni, mi Grace-szel maradtunk még egy órára. Ehhez nekem ki kellett mennem vissza a bejárathoz. Ott ismét sokat kellett várni, amíg az első kör teljesen felöltözködött, zuhany, stb- majd csak akkor lehetett újra jegyet venni. Közben jót beszélgttem két fiatallal, akik az IT szektorban dolgoznak. Havi 11 ezer rúpát keresett az egyik, ami itt igen jónak számít, ha jól emlékszem, aki kb 8 ezer felett keres az már a 4 legfelső kereső-rétegbe számít. Egy EURO kb 66 rúpia, szóval 1 rúpia kb 4, 1-4,2 forint (ha jól számolok : -).
Nade a fiúk segítségével megvettem bentől, a jegyárusító kabin hátsó ajtaján át a jegyeket, s mentem vissza tovább ugrálni – illetve most már kicsit tudtam úszni is. Közben volt egy kisebb fulladásos-gyanús eset, két sráccal dumáltunk éppen, ők szoltak, hogy „nézd, ot..!”, de mire felálltam, hogy ugorjak, már ott volt valaki s az egyik oirosinges bedobott egy kötélre kötött gumibelsőt is, szóval simán kihúzták. Tényleg, nem mondtam, a gyerkők mind szinte jól felfújt otto-kerék gumibelsőkkel jöttek, párra rá is volt festve kinek-kinek a neve, vagy jele.
Ezt az órát is lefújták, öltöztünk,s elindultunk kávézni. Nem messze beültünk egy kis vendéglőbe, s kávéztunk s d.....-t ettünk, jó volt, én hagymásat kértem. Megnéztük, hogy mind a Bangalore Castle (amit a Wnsdor kastély mintájára csináltak meg teljesen), mind az Indian Institute of Science közel volt. Utóbbi mellett döntöttünk. Odafelé végigsétáltunk az uszoda melletti „nagy” tó, a Stancy’s Tunk vagymi mellett. Nem lehetett közvetlen a parton menni, az nag kerítéssel védett park, mait csak később du nyitnak ki. Viszont találtunk egy elhagyatottabban kinéző nagykertet, nyitott kapuval: „Herbal Garden”. Bementünk, a csuda-klassz régi nagy kertben körbesétáltunk kókuszpálmák alatt. Pár félig-elhagyatott űvegház-sátor, egy óriási kút, amibe két lépcső is vezetett le a vízig, majd le a tóig, ahol mintha károkatonákat is láttam volna, de mire odaértem, elrepültek. A kert távolabbi felében felfele menet egy kissé lerobbant, de azért baromi szép és jó igazi kolonial nagy házhoz értünk. Óriási tornác, fent erkély, csodás gyepszerű cucc, s a tóig levezető ösvény, kör-kapukkal. Rózsakert, mindenfelé szebbnél szebb nagy növények, az ablakokon madár és virágmintás kovácsoltvas rács. Hm. Hát ott el lehetne éldegélni. (lásd fotók majd).
-
Etán felséta az Institute-ig, majd bő fél órás beszélgetés a security chieffel, aki aztán beengedett, pedig nem volt nálunk útlevél. Az Institute egy 600 acre land, kb 6000 ember él s tanul s kutat ott. Silence zone! Azaz itt tilos dudálniuk a duda-megrögzött indiaiaknak! Wow! Nagyon jó volt a csend. Hatalmas s hosszú fasorok, aztánigazi kis erdő.. s benne itt ott rezidenciák, meg nagy kutatóépületek. Mindent katonák őriznek, akik visont barátságosak. Nagyot sétáltunk, megtaláltuk az assistent profok, s a profok lakótelepeit is – utóbbiak igen szép nagy épületekben, előbbiek kissé csúnya, de azért bauhaus-osan okés sorházak. Gyerekek mindenhol kriketteznek. Fáradtan kimentünk egy hátsó kapun, s ottoval haza.
-
Hétfő
Igen hosszú s igen fárasztó nap az irodában. Huh. Erről majd máskor.
-
Kedd
Kissé jobb, nem olyan feszes nap – s ebédszünetben elmentünk Amrínnel és Karunával megnézni egy kis lakást, amit tán kiveszek. Különálló miniház felő szintje, kb 3 x 4 méter az egész, kissé lepukkant, nincs pl zuhany, csak egy csap, s alatta nagy, kishordó szerű vödör, amiből a műanyag kancsóval locsolhatod magadra a vizet mosdáskor.
Valszeg kifestek, mielőtt beköltöznék. Viszont estére Amrín lealkudta nekem kb 8ezerről 5,5-re, havidíj, kauciót sem kell fizetnem 9-10 hónapnyit, mint ahogy itt egyébként szokás.
Este még visszamentünk megbeszélni az öreg Mr Khannal a dolgot, s kezeztünk rá. Holnap kéne vinem zsét, s tán festek is – de tán mégse, mivel holnap, szerdán van a Boolywood Night a dizsiben, ahova tervezünk elmenni. Előtte meg megyek kipróbálni az aláírásgyűjtést az itteniekkel az utcára valami kisebb demonstrációnál.
Most alvás.
Később írom meg majd az első vasárnapi fürdős-kémkedős pihenős, s a második hétfői fárasztó munkanapot. Addig is alább egy mai bejegyzés:
most voltam két itteni csajjal lakást-nézni az ebédszünetben, s lehet, hogy lesz egy szupi kis különálló házikó emeletén külön kis lakás-szobám. amolyan igazi indiai-feeling, zuhany nincs, csak egy csap, alatta kis-hordó, amiben műanyag kancsó - azzal lehet locsolgatni magadat mosdáskor (ill. majd veszek egy slag-darabot + egy zuhanyfejet, s ráaplikálom a csapra, hogy tudjak zuhizni. Pankháá van,s működik. S állitólag le lehet majd alkudni 8-ról hetezer rúpia/hónapra, ami egész frankó lenne! Apró csigalépcső vezet fel, alig fér el az ember, s van benne egy vicces ősi fém zárható szekrény, külön +kulcsos fiókkal - szóval az a szoba széfje. S van egy kis erkély is, ami kilóg az utcácska fölé.
De még nem biztos, hogy kiadja nekem a tulaj - a két csaj megy este meggyőzni az öreget, hogy adja ki egy hónapra is, mert amúgy 1 évre szeretné kiadni. Ja és hogy ne kérjen, ahogy amúgy szokás, 9-10 hónapnyi kauciót....
most voltam két itteni csajjal lakást-nézni az ebédszünetben, s lehet, hogy lesz egy szupi kis különálló házikó emeletén külön kis lakás-szobám. amolyan igazi indiai-feeling, zuhany nincs, csak egy csap, alatta kis-hordó, amiben műanyag kancsó - azzal lehet locsolgatni magadat mosdáskor (ill. majd veszek egy slag-darabot + egy zuhanyfejet, s ráaplikálom a csapra, hogy tudjak zuhizni. Pankháá van,s működik. S állitólag le lehet majd alkudni 8-ról hetezer rúpia/hónapra, ami egész frankó lenne! Apró csigalépcső vezet fel, alig fér el az ember, s van benne egy vicces ősi fém zárható szekrény, külön +kulcsos fiókkal - szóval az a szoba széfje. S van egy kis erkély is, ami kilóg az utcácska fölé.
De még nem biztos, hogy kiadja nekem a tulaj - a két csaj megy este meggyőzni az öreget, hogy adja ki egy hónapra is, mert amúgy 1 évre szeretné kiadni. Ja és hogy ne kérjen, ahogy amúgy szokás, 9-10 hónapnyi kauciót....
Saturday, June 13, 2009
India tovább continued
Fotókat lásd inkább/Photoes at: http://picasaweb.google.co.in/rohonyip/India_Bangalore_elso_napok#
Videók a youtube-on, szövegben lent jelezve)
1,16 milliá rd ember. Minimum/kb 68-70 milliónyian teljesen áram nélkül. És pár kb két éves adat: a leggazdagabbak kb 1% (akik 30 000 rúpia felett keresnek havonta), kicsit több, mint 5 tonna/fő/év CO2 lábnyommal bírnak – a fenntartható a fejenkénti 2,5 tonna/év lenne globálisan. A „felső” 150 millió indiai a 2,5 felett van már jócskán. USA átlag = 22-25 tonna/év. EU átlag = kb 12 tonna/év. Kína = kb 4.
Csütörtök
Node, munkába menet a második nap reggelén, az előző esti monszun-leszakadás után láttam a járdán a fotón lévő kajáló párost: patkányt és madarat. Többnyire viszont jókedv volt/van mindenütt. És zaj. Nagy zaj.
A meló sűrű volt mind a három első napon, de haladtunk is, kb kezdjük látni, hogy mit kell csinálni/csinálnom szeptemberig. Nagyon jó az itteni csapat (is : - ), hajtanak erősen. Sok az okos, lelkes fiatal – igaziból ez fura: túlnyomó többségben a fiatalok, pedig ez azért egy nagyobb iroda, vagy 60 fővel (asszem). Rainspotting készül, mivel csúszkál a monszun – ez erősen beszarató hatású, mivel áttételesen szinte mindenre kihat – s ezt legalább észreveszi mindenki azonnal. Volt egy tök jó munka-ebédem is, Bernharddal, aki szintén GP-CEE-ből van itt, már 8 hónapja, a feleségével együtt, mint klímás főtanácsadó. Régről ismerem, még gp-s keydésemkor ő tartott nekem is kampányos tréninget. Tök ok-san vagyunk, s nagyon jókat mondott. Aztán volt egy kétórás skype-os konferecia-megbeszélésem hollandiával, s utána kicsit Borival is, szerencsére.
Csütörtök este az irodából egyenesen Akela, egy helyes-erős csaj ( a pati videón fehérben) szülinapi partijára mentem. A „Pecos” bárban volt, ami a Brigade Rd-ról, ami az egyik itteni legzsufibb vásárlós-partizós út-utca, nos innen nyíló egyik kisebb utca elején van. Egy háztömböcske legfelső emeletén, csigalépcső vezet fel, közben át kell menni két másik „kocsma” heységen, s legfelelül a szellősebb tető alatt komoly félhomályban ittuk az indiai sört, s sokféle helyi kaját is hozattak, csípőset, és még csípősebbet, no meg popcornt. A falakon Led Zeppelin, John Lennon, stb no és Dexter Gordon plakátok. Végig „régi” nyugati zenék – nagyon bírják itt még ma is, sokadik reneszánszukat élik ezek az örök dalok.
Van itt egy holland is, Vault, IT guruzik az itteniekkel, ős is végig ott volt, Noémiék csak rövidebben. Jó buli volt, én elénekeltem a „Jöttem paripán”-t, ők meg itteni dolgokat is énekeltek. Viszont a tánc vagy hat hónapja, amióta a jobbos BJP van (nagyobb) hatlamon ebben az államban, betiltották a táncot a bárokban. Táncolni csak diszkóban lehet, ott is, csak 11, max 11:30ig. Állítólag szilveszterkor is minden bezárt fél 12-kor : - ). Node elhatároztuk, hogy jövő szerdán elmegyünk az egyik best of helyi diszkóba, mert ott szerdánként Bollywood-napok vannak – majd lehet igazi india-woodosan táncolnunk nekünk is. ((500 rúpiát beadtam én is a fizetéskor (1 EUR= kb 66 rúpia, 1 USD= kb 42-48 rúpia?))
- - -
Péntek
Kicsit késve ébredtem, így nem gyalog, hanem otto-val mentem be az irodába. Már én mondtam a sofőrnek, hogy itt majd jobbra, aztán húzodjon bal felé, s ott be. Ez a nap is tömény meló volt, viszont legalább hamarabb véget ért – 4 után kicsivel elindultunk Maciekkal bevásárolni, mivel este volt náluk) lakásavató parti (s ezzel együtt nálam is, s így ez lett nekem welcome parti is).
Vettünk kenyeret, reszelt kókuszt, pici hagymát a hindu piacon, ami felett óriási ragadozómadarak is köröznek, mivel sok a kiszórt hús. Itt (amúgy Jonssons Market-nek vagy minek hívják) láttam én is a hús mellé kitett kecskefejeket is. S még vettünk sok mást, zöldséget, stb. Aztán különváltunk, M haza, segítei Noéminek előkészítei a kajákat, én meg indultam avokádó-vadászatra. Nincs szezon, mondták, de talán a Brigade Roadon a „Nigiri’s”-ben lesz. Nem volt. De tán a Spenser’s szupermarketben lesz... ami fent van a nagy MG Roadon – azaz Mahatma Gandhi úton. Nosza, odaigyekeztem – de sajnos ott sem volt. Vettem viszont bő egy tucat sört. Itt 0.6 literesek a nagyobb sörök, s nem éppen olcsó. S mivel avokadó nem volt, vettem papaját – de mint kiderült, nem elég érettet- pedig direkt kikérdeztem egy helyit, hogy melyik a jó. A doboznyi sörrel s 4 papajával indultam haza – viszont rossz fele, elfele egyirányú a Spensers-nél az MG út – így nem sikerült otto-t fognom. Visszagyalogoltam egy nagyobb kereszteződésig, vállamon a sok sör – jól megnéztek vele. Útközben egy már korábban is próbálkozó árustól vettem egy kis kiakasztós India térképet is. S lett vérben forgó szemű otto sofőr, aki mondta, elvisz 10 rúpiáért. Elindultunk, s megállt –hogy ő ingyen is elvisz, csak előbb nézzem meg a boltját. Mondtam nem jó, sietek, várnak. Ok, akkor hazavisz, mondta, majd az ellenkező irányba fordult, s mikor kérdeztem, hogy héé – hova megy – mondta: „hát megmutatja a boltját!” Na ekkor kiszálltam, visszacaplattam a sörökkel a kereszteződésbe, s ott nehezen fogtam egy másik otto-st, aki végra hazavitt.Huh. Noémiék már majdnem készen voltak mindennel, tök jó cuccokat csináltak.
Közben próbáltam Bobnak az itthoni wifiről elküldeni a pp prezit, amit már az irodából az indulás miatt nem sikerült –s ittonról sem akaródzott neki átmenni, feldarabolva se, hogy a fene ott egye meg a netet azért, amikor rosszalkodik!
7-től elkezdtek jönni a vendégek. Heten jeleztek vissza, hogy jönnek, de inkább háromszorannyian lettünk végül. Emitt az első kör-videó: http://www.youtube.com/watch?v=4YMVsrvdfdw Kérdés: na milyen szám szól a kertben a laptopból? Don’t let the system get you/let you down...
Volt teraszon körbeülős dumálás, aranyvonat, jókedv, majd ki a kertbe, ahol Noémi megbízásából korábban gyertyákat is állítottam – amiket végül majd mindet elfújta a szél – node addig is jól néztek ki. Sokan meg bent telepedtek le a nappali nagy asztala köré. Volt, aki krikettet nézett (lásd 2. videó: ---ezt már pláne nem tök józanul csináltam). Nagyon jó kis buli volt, csak az a másnap, azaz a ma lett tőle nehezebb.
Ja, megittuk a nagy üveg kosher Szilvapálinkát is – sokan, a legtöbben először életükben ittak ilyesmit- többnyire nagyon tetszett nekik : -). Erről is lásd a második örös parti videóban + krikettről, hoyg a Quick is goo, 20-20...” : http://www.youtube.com/watch?v=NMOhFfaLWXg ).
Mesélték, hogy Noémiék welcome partiján kijött percre pontosan fél 11kor a rendőrség, hogy mi ez a zaj, végig-hallik az utcán, stb. Ok-ok- ment a lecsitítás, sikerült is kitessékelni a zsarukat. Utána persze elkezdődött a rendőrállami cuccok erős kritikája minden szinten, hogy milyen ez már, stb, stb – s 20 perc múlva hallották meg az ajtón kívülről, hogy zörög a zsaru-rádió, s hívják az addig hallgatódzó rendőrk az erősítést, s jönnek vissza iszonyú dühösen, hogy mit képzeltek ti itt... Be akartak vinni mindenkit az „örsre”. Az egyik rendőr hindu volt, s az egyik partizó lány is, s látszott, s nem is tagadta, hogy ivott ő is. No, ebből lett a fő baj. Azért végül valahogy „we respect you, we respect you, do not worry”, sikerült elsimítani a dolgokat. Hm. Hát ilyen (is) ez a demokrácia, legalábbis a helyi kormányzati törekvések erre (is) vezetnek. Ugyanakkor a BJP pl az amcsi atom-tőke itteni nyomulását sem látja anyira szívesen. (Bharatiya Janata Party - Hindu nationalist party, akik most országosan amúgy kissé visszaszorultak a Kongress közép megerősödése után a legutóbbi választásokon, ami nemrég ért véget – nem úgy,m int az EU, abszki, ahol fordított lett az előretörés, vagy mi : -( ).
Úgy 1 körülre már mindenki elment, s lefeküdtünk. Előtte azért megkaptam vagy 15-ször ugyan azt az sms-t..... – s még most is jött, aasszem a 27-dik. Megszokom lassna : -)
Szombat
Reggel 6-kor ajtó-csöngő: megjött az új lakó. Tudtuk, hogy jön, ő kapja a harmadik hálót – azaz ő lesz ..x..hétig Noémiék +1 vendége. Grace, a Gettómilliomos producerének/rendezőjének (?) a lánya. Jött pár hónapig önkénteskedni, s közben blogot vet az Independence-nek majd, ha minden jól megy – KLÍMAVÉDELEM ezerrel..legalábbis ezt akarja megpróbálni. Helyes csaj, okos, tupírka azért a frizura, s fiatalka. Sok utazás s tanulás után Londonban otthon megpihent egy évet, s most vágott neki újra.
Felkeltünk –de rögvest vissza is feküdtünk, azért a parti nem múlt el nyomtalanul. Én elkezdtem tolni a NeoCitránt, azaz ittam egyet, mert bár nem használom a légkondit, a pankhá plafonventillátor is úgy látszik, rá tud terhelni rendesen a torkomra.
Vagy délig aludtam, juhhéjj. Utána kis közös reggeli – én kaptam Noémitól egy szuper banánturmixot – baromi jó italokat kever Noémi. Grace aztán el –én még rakosgattam, agyaltam, hogy mit mikor hol, sikerült Borival is beszélni telefonon. Aztán én is nekivágtam a városnak, kigyalogoltam vagy 2 órán át, kacskaringózva, meg-megállva – s így nem hogy ki, de ha lehet, beljebb jutottam a városba : - ). Láttam sok fülbevalót és egyéb színes ékszereket Borimnak (lsd fotók). Voltam eg ymozi előtt (lásd videó: http://www.youtube.com/watch?v=894D2BgCvfc ). Láttam megint sok szép nagy fát (lásd videó: http://www.youtube.com/watch?v=XC1-w1mD5XM ). Vettem óriási körömkefét, s találtam olcsó lepedőnek való szép anyagot is, 100 rúpiáért (amúgy egy rendes lepedőt szakboltban kb 1000 –ért adnak). Noémitól kaptam kölcsön 3 itteni guide könyvet – kicsit olvastam is egy utcaszéli elhagyatottabb buszmegállóban. Iszonyú a kocsizaj, by the way. S amit eddig asszem soha ennyire nem vettem észre: a légszenyezettség is igen-igen megterhelő – szóval büdös van, na, kocsibűz.
Azért sikerült találnom hangulatosabb kicsi szűk utcákat is, végeláthatatlan motorok sorban kétoldalt, kis –mini üzletek, sok jó helyi ember. (lásd fotók + videócska: just a look quick: http://www.youtube.com/watch?v=1SxpZS5FoZM ). Pár tehén – de kötőféken. Elsétálgattam. Behívtak egy lakásba, ami mint kiderült, szövő-üzem volt, helyes fiatal fiúk örültek nekem, hogy bementem, amikor hívtak. Bent alig lehetett elférni a gépek között, baromi hangos zúgás és kattogás –ezek a masinák nem mai gyerekek, de szépen muzsikálnak (lásd video és fotók: http://www.youtube.com/watch?v=ic4D9-5whk8 )
Ettem háromszögű izét, meg banánt, s bementem egy hindu templomba is, kint nagy papagáj a bejárat felett, bent jobbra Ganésa szentély. Kaptam is valamiféle feloldozást/áldást. Tálban lévő tűz fölé kellett nyúlnom, majd kaptam zöldes vizet a tenyerembe, hogy megigyam/hintsem magamra. Utóbbit tettem. Mondták „you are happy”,s kaptam egy szép kis virágot is és egy mini-banánt, hogy egyem meg, jót fog tenni. Megettem.
Fogtam egy ottó-t, ami hazahozott 23+7 rúpiáért. Itthon ittunk egy kis pohár indiai bort, amit Sonja(?) hozott, majd elmentünk a Coconat Bar and Restaurant-ba enni. Itt sikeresen beválasztottam egy leginkább gulyáslevenek megfelelő pork-kaját, amman-nal, vagy mivel, ami kicsit vastagabb itteni kenyér-lepény (bocs, ha nem jól emlékszem a nevekre). Szép volt a terítés, friss banánlevelekkel bélelt réztányérokon (lásd fotó). Megint elkezdett esni, de csak picit –még haza tudtunk sétálni. Útközben megáltunk meghallgatni egy igazi mini-rock koncert végét, amit a Bangalore Center előtti parkolóban adott egy frankó helyi(?) zenekar (lásd videó:
http://www.youtube.com/watch?v=Skqef9E3vq0
).
Friday, June 12, 2009
Tuesday, June 9, 2009
INDIA -
woff, helo, mindenki, megint külföld, megint blog. Leginkább amolyan közös gyors levelekként fogom írni, azt hiszem.
Tegnap repültem be, Párizson át, Bangalore-ba, ahol várt egy taxi a reptéren, mr. péter for greenpeace.. - megvárt, bár bő órát késtünk.
Átautózott velem az éjjeli Bangalore szélén, kicsit nehezen, de megtaláltuk éjjel 3 felé a Noémiék lakását, ami klassz appartement-házban van. Kaptam szép nagy, saját erkélyes szobát, ventillátorral, saját füdőszobával.
Ma már -10-én, bent vagyok az GP irodában, már megvolt az első megbeszélésem, és egy gyors körbemutatás, valami 12 embernek mutattak be - egynek ha emlékszem a nevére, de majd megszokom - illetve egy hétig leszek itt, aztán irány Delhi. Ott leszek mégis többnyire, úgy tűnik.
Első est-lezáró 17 szótagom ez volt:
-
MELEG SZAG ÉS SZÍV-RE RAKOTT TEHERAUTÓK,
FÁK, HOLD, HOMÁLY.
-
...mert a reptérről jövet elmentünk sok, hátul nem nagyon kivilágított teherautó - Road KIng - melett, amik jó kétszeresre voltak rakva, felfele mindkét oldalon kiszélesedő, fent gömbölyű, kicsit középen lehúzott, szóval szív-alakú rakománnyal, jól leponyvázva, lekötözve. a mellette elmegy ey személyató, az kvázi a rakomány alatt is halad el egyben.
-
Reggel kaptam Noémiéktől frankó reggelit, avokádó-krémes piritóst, gyümölcs-turmixot, stb- finom volt. S utána tutk-tukkkal, itt Otto-nak vagy minek hívják, jöttünk Maciey-jel, Noémi csávójával be az irodába. Az iroda cool - előtte széttúrva az utca (amúgy is szinte mindenol építkeznek valamit, ház, út, stb, amit eddig láttam. Az irodában az van, hogy oda ülsz le, ahova akarsz - ahol van szabad hely és net. Zúg fent ezerrel, kavarja a szelet a pankhá - ahogy Daniéktól Veráéknál tanultuk, az örök és szükséges indiai pánk, a plafonventillátor.
- na most vissza to work. Íratok levelet, commentet, kérdést, stb. Csókok.p
Subscribe to:
Posts (Atom)
